részletek Hanák Gábor interjúiból

(részletek Hanák Gábor - Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Maár Gyula - interjúiból)

Cseh Tamás

...a (Katona József) színházban a Major volt, aki ha meglátott, - azokban a darabokban, amiben ők játszottak én nem voltam, de néha menthetetlen volt ilyen átfutós találkozás, - Tamás, csak a Tarpayt, kérem szépen, könnyek között kérte, hogy azt énekeljem el, és a Tarpay grófné szép szőke lánya című dalra rendesen bírt sírni, mert azt a Déryné hol van című film forgatásán egy párszor ott elénekeltem, - az Maár Gyula film volt, - és hát a Major onnantól kezdve engem "istenített".

2009. július

 

Törőcsik Mari

Kedves Mari, ha visszatérnénk a Déryné, hol van? ...

A Cseh Tamás! Ezt akartam, csak most, majd ne felejtse el mit akart kérdezni, mert Maár Gyula is nagyon szerette a Cseh Tomit meg én is, és megkérte, hogy nem énekelnél-e el egy dalt... És akkor lett A Tarpay grófné. Meg kell mondjam a Bereményi szövege is, a dal is... Úgy imádom. Ahogy ezt megírta! Mert az, hogy egy fajta világ amiről ő jól írt, a Bereményi Géza, és van egy világ, amiben létezett a Cseh Tamás, az nekünk nem volt ismeretlen. De ezt, ahogy ő megcsinálta, ezt soha nem fogom elfelejteni, annyira jó volt.

Utolsó beszélgetésünkkor, Cseh Tamás úgy emlékezett, hogy A Tarpay grófnét sokszor el kellett énekelnie a forgatáson, és a Mari tanítómestere Major Tamás, miközben ezt hallgatta, zokogott...

Igen. Őrületesen. Mindenki ki volt teljesen. És sokszor kellett ismételni a forgatáson tudja a film végén minden ködbe vész, és ezeket nagyon nehéz megcsinálni, hogy mennyi a köd, mennyi a fény...aztán volt egy nagy éjszaka, - és amikor azt forgattuk, minden szereplő ott várakozott a felvételre, a Fóti Gyermekvárosban volt a helyszín - mikor meghajolunk. És akkor volt köd, nem volt köd, és akkor mi ott ültünk egész éjszaka és mi mindig ezt kértük, hogy ezt énekelje. És ő ezt, A Tarpay grófnét ameddig csak kellett, énekelte. És, a Major aki nem egy érzelgős, nem könnyen adta magát... és tényleg sírt.

2013. május

 

Maár Gyula

A Cseh Bereményi dalokban a 60-as 70-es évek a maga teljességében, életérzésben, idézőjelbe mondom: a szónak nem okvetlenül politikai értelmében, de a kor másként gondolkodó fiataljai számára azt mondja, amit hallani szeretnének. És úgy mondja. A szövegek, nagyon sokszor tört mondatokból állnak és atomdarabkái annak, ami az ember. Most magamról beszélek: bennem az élt, hogy igen, ez telitalálat, ilyen értelembe ezek a dalok egyszerűen belelőttek a tízesbe! Én nagyon lelkes voltam, a Major Tamásnak megmutattam pár dalt.

És miről játszottad le? Miről mutattad a Majornak a Cseh Tamás dalokat?

Milyen hordozóról? Engem érdekelnek ezek a részletek,

Igen ezek talán fontosak. Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor a Déryné forgatása közben, mert abban játszott a Major Tamás is és egy várakozási szünetben, - tehát átlámpázunk! című helyzetbe, ahol mindig lyukak vannak, - ültünk valahol, ami a melegedőnek számított és akkor ott volt a playback felvételhez magnó és a magnón meg Cseh Tamás … Na most a Major Tamás, - nem tudom, hogy mennyire volt őszinte, ahogy reagált, de ő akkor nem csináltan, azt mondta, hogy jaj, nagyszerű, remek!

Te a filmjeidben is dramaturgiai szerepet szántál a dalnak abban az időben…

Gondolkodom, hogy ne nagyon tévesszem el, a Déryné volt az első állomás. A Tarpay grófné...Nagyon szeretem azt a számot, azzal együtt, hogy egyáltalában nem biztos, hogy az a válogatottba benne van, de én nagyon szeretem, mert, hiszen természetesen fonódott össze magával a Dérynével. Nagyon egyszerűen történt, mert gondolom fenn voltak nálam és én megmondtam, hogy körülbelül milyen helyzetről van szó, ahova a dalnoknak be kell tántorogni és egy valamit meg kell jeleníteni, és ők meg leszállították, nekem tetszett, és evidensen került bele. Nézd, én azt hiszem, hogy már amikor a Dérynét írtam, akkor tudtam, hogy ebbe a zárójelenetbe nekem, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, és ha mindenáron valaki a gyötrelemig szeretné belőlem előhúzni, hogy kerül hozzám a Cseh Tamás, meg miért csinálja azt a film végén, akkor tulajdonképpen nekem a legegyszerűbb az lenne, ha azt mondanám, hogy a színház egyik tagja, aki egy picit elkésett a kiránduláson, szóval nagyjából ennyi.

2013. március

Kapcsolódó tartalom