Az utam, kérem szépen, úgy járom én,
itt minden ember ismer, itt minden az enyém.
Vár ezer leány, rám, csakis reám.
Kell egy kis boldogság, pici boldogság,
pici boldogság, icipici boldogság,
pábápárám,
csak egy kis icipici.
Zsebre dugott kézzel és szájban a csikk,
nekem, kérem szépen, fúj, vagy esik.
Vígan élek én, vár ezernyi fény.
Kell egy kis boldogság, pici boldogság,
pici boldogság, icipici boldogság,
pábápárám,
csak egy kis subi-dubi.
Ó, a boldogság, sóhajnyi boldogság,
egy pillantás, egy futam,
egy mosoly záróra után.
Férfibánat, egy könny, melyért meghalunk.
Na jó, a szív.
Annyi a nő, kérem, ki ölébe vesz,
és mesét mond nékem, míg leszáll az est.
Édes gyöngeség, ó, a szép mesék arról, hogy
kell egy kis boldogság, pici boldogság,
pici boldogság, icipici boldogság,
pábápárám,
csak egy kis subi-dubi,
pábám.