Jóslat

Tabgroup

A Koncert
Csurgói koncert
Multimédia track 

Időpont

1986.
május
2.
Előadó 
Cseh Tamás
ének
gitár
Helyszín 
Csurgó
Dalszöveg 

70 vagy 60, most 76 van.
Arctalan év ez, írd meg Irénnek.
Mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek
sapkát viselnek. Írd meg Irénnek.

Tíz van belőlük, lassú a léptük.
Sapkát viselnek, árnyékban jönnek.
Jól le van húzva mind a tíz sapka.
Homlok takarva, tíz orr takarva.
Tíz száj takarva, tíz áll takarva.
Szem eltakarva, tíz darab sapka.

Tíz fehér bottal, út ütögetve.
Nem sebbel-lobbal. Csak körbekerengve.
Meg-megbotolva. Bottal kopogva.
Mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek.

Na, mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek.
A semmibe néznek. Semmit se kérnek.
Semmit se félnek. Bújj ide, kérlek.

Tíz fehér bot van bent a szememben.
Út ütögetve. Na, nézd, mivé lettem.
Út ütögetve. Tíz fehér bottal.
Itt van az új zaj. Itt van az új zaj.
Tíz fehér bot jön útra zuhogva.

Mondd meg Irénnek: tízfős a banda.
Mondd meg Irénnek: én semmit se félek.
Én már semmit se félek, én semmit se félek.
Én már semmit se félek, én már semmit se félek.

Koncert 2
Multimédia track 

Időpont

1978.
május
20.
Előadó 
Cseh Tamás
ének
gitár
Helyszín 
Szkéné Színház
Leírás 

A dal eredeti címe „Évek” volt. A Jóslat szövege az évek múlásával változott. 1978-ban így énekli Cseh Tamás: „Hetven vagy nyolcvan, most hetvennyolc van.” A dal felvétele ebben az évben készült, egy Szkéné Színház-beli koncerten. A felvétel megőrzéséért köszönet Szabó Istvánnak!

 

Dalszöveg 

70 vagy 80,
most 78 van,
arctalan év ez,
mondd meg Irénnek.
Írd meg Irénnek,
mondd meg Irénnek,
a 80-as évek
sapkát viselnek.

Tíz van belőlük,
lassú a léptük,
sapkát viselnek,
árnyékban jönnek.
Jól le van húzva
mind a tíz sapka,
homlok takarva,
tíz orr takarva,
tíz száj takarva,
tíz áll takarva,
szem eltakarva,
tíz darab sapka.

Tíz fehér bottal
út ütögetve,
nem sebbel-lobbal,
körbekerengve,
meg-megbotolva,
bottal kopogva,
mondd meg Irénnek,
írd meg Irénnek,
a 80-as évek,
írd meg Irénnek.
Mondd meg Irénnek,
írd meg Irénnek.
Mondd meg Irénnek,
írd meg Irénnek.

Tabgroup_2

Legkorábbi felvétel
Levél nővéremnek
Multimédia track 

Időpont

1976.
március
25.
Előadó 
Cseh Tamás
ének
gitár
Közreműködő 
Másik János
zongora
Leírás 

A Levél nővéremnek koncert felvétele, amelyet Másik Jánossal a Műegyetem R klubjában tartottak. Itt hangzott el kettőjük előadásában a Jóslat című dal, mely az 1977-ben megjelent Levél nővéremnek lemezről kimaradt. Először 1984-ben a Jóslat című nagylemez címadó dalaként jelent meg, ahol Cseh Tamás gitárral, egyedül önmagára tercelve adta elő. Érdekesség hogy koncerten többé nem énekelte.

Dalszöveg 

70 vagy 60, most 76 van.
Arctalan év ez, írd meg Irénnek.
Mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek
sapkát viselnek. Írd meg Irénnek.

Tíz van belőlük, lassú a léptük.
Sapkát viselnek, árnyékban jönnek.
Jól le van húzva mind a tíz sapka.
Homlok takarva, tíz orr takarva.
Tíz száj takarva, tíz áll takarva.
Szem eltakarva, tíz darab sapka.

Tíz fehér bottal, út ütögetve.
Nem sebbel-lobbal. Csak körbekerengve.
Meg-megbotolva. Bottal kopogva.
Mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek.

Na, mondd meg Irénnek: a nyolcvanas évek.
A semmibe néznek. Semmit se kérnek.
Semmit se félnek. Bújj ide, kérlek.

Tíz fehér bot van bent a szememben.
Út ütögetve. Na, nézd, mivé lettem.
Út ütögetve. Tíz fehér bottal.
Itt van az új zaj. Itt van az új zaj.
Tíz fehér bot jön útra zuhogva.

Mondd meg Irénnek: tízfős a banda.
Mondd meg Irénnek: én semmit se félek.
Én már semmit se félek, én semmit se félek.
Én már semmit se félek, én már semmit se félek.

Tabgroup_3

Első megjelenés lemezen
Lemezen először 
A oldal, 1. dal
Eredeti dalszöveg 

Dal születésének időpontja

1976.
Dal születésének helye 
Bródy Sándor utcai albérlet
Zeneszerző 
Cseh Tamás
Szövegíró 
Bereményi Géza
Leírás 

Fodor Sándornak Bereményi Géza mindössze ennyit mond a dalról:
Jön valami ismeretlen.

Kaján Imre egykori táborvezető közlése:
Szigligeten  műegyetemi építőtábor 1976 nyarán, június végétől egy hónapig. A táborvezető meséli: Cseh Tamással én akkor már igen jóban voltam (barátság nem volt, de közel laktunk egymáshoz, asszem egy klubban volt koncertje után segítettem neki hazacipekedni), fröccsözgettünk néha a Háry borozóban a Bródy Sándor utcában. Akkor vetítették a mozik Jancsó filmjét, a „Még kér a nép”-et, amiben Tamás egy szál gitárral járkált és énekelt a jelenetekben. Nekem volt egy kép a fejemben, hogy mi lenne, ha ugyanez megtörténne Szigligeten, az építőtábori építkezésen?! Beszéltem is erről Tamással. Persze nem lett meg így, hiszen ő elfoglalt és felkapott művész volt, sok meghívással – és hát végül is ebből élt... Nem is mondott igent erre, de azt viszont felajánlotta, hogy a tábor építését csináljuk együtt mi tankörtárs haverok és ők ketten Másik Jánossal. Így is lett, lementünk Szigligetre és együtt építettük fel a sátortábort egy hét alatt. Tamásék műsorát egyébként a helyiek is nagyon szerették, végül is dalok voltak egymás után. A szigligeti baráti körünk is ott volt mindháromszor egyszer „csak úgy” énekeltek nekünk tábortűznél, akkor nem a „70 vagy 60, most 76 van „  szólt hanem az: „50 vagy 60, most 56 van”